„A vízkészletekre Európa több pontján komoly nyomás nehezedik, és a helyzet egyre rosszabb” - kezdte az EEA hivatalos oldalán megjelent sajtóanyagban mondandóját Jacqueline McGlade, az EEA igazgatója, majd hozzátette: „A mezőgazdaság, az energiatermelés, az ipar, a közművek és az ökoszisztéma egyaránt nagyon fontosak, és mind versengenek ezért a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásért.” McGlade asszony idézett szavai kiválóan összefoglalják a földi vízkészlettel kapcsolatos kihívás lényegét: napról napra növekszik az igény az ivóvíz iránt, a készletek azonban végesek.
Fogy a víz?
A válasz a kérdésre egyszerre nem és igen. Nem fogy, mivel a víz mennyisége globális viszonylatban állandó. A víz körforgása azonban egyensúlyi állapotot feltételez, amit helyi szinten könnyen meg lehet bontani, így regionálisan igen, csökkenhet a víz mennyisége. Ha például egy adott területen a mezőgazdasági termelés során több vizet használnak öntözésre, mint amennyi a talajba természetes úton visszakerül, akkor az öntözővíz párolgása miatt megnövekszik a légkör páratartalma. Mivel a légkör folyamatos mozgásban van, képes arra, hogy a benne felgyülemlett vizet a vízforrástól lényegesen messzebbre szállítsa, ahol az majd csapadék formájában lehullik. A forrás közelében tehát csökken, míg a csapadékosabbá váló területeken növekszik a víz mennyisége.
A mennyiség azonban nem minden: a mezőgazdasági termelés, az állattartás, valamint az emberek ivóvízzel történő ellátása egészen más minőségű vizet igényel. Habár a víz természetes viszonyok között képes megújulni, az ivóvíz esetében célszerűbb a megújítható kifejezést használni, mivel az ember termelő tevékenysége igen sok szennyező anyagot (növényvédőszerek, műtrágya, szennyvíz, stb.) juttat a vízkészletekbe, így azokat valamilyen eljárással emberi fogyasztásra alkalmassá kell tenni, ennek pedig ára van: átlagosan 0,6 KWh energia szükséges egy köbméter ivóvíz előállításához.
Amint az az EEA tanulmányából kiderül, a vízminőség tekintetében komoly javulás figyelhető meg Európa-szerte, köszönhetően az EU szigorodó környezetvédelmi szabályozásának, a rendelkezésre álló vízmennyiséget azonban továbbra is pazarolja az öreg kontinens lakossága.
„A vízforrásokkal ugyanolyan hatékonyan kell bánni, mint bármely más, állami tulajdonban lévő természeti kinccsel.” - Jacqueline McGlade
Az EEA jelentése ezért az európai vízfelhasználás hatékonyabbá tételére, valamint a fenntartható vízgazdálkodás megteremtésének lehetőségeire fókuszál. A tanulmány szerzői szerint a cél elérése érdekében az első lépés, hogy a már hatályos szabályozást sokkal következetesebben és szigorúbban be kell tartatni. Ezen felül pedig számtalan lehetőséget hordoz magában a vízgazdálkodással kapcsolatos adatok széles körben való elérhetőségének lehetővé tétele a weben, a különböző piaci mechanizmusok, a rendelkezésre álló, hatékonyságot növelő technológiák, valamint a folyamatos innováció, ezért a jelentés ezekre a kérdésekre koncentrál.
Különösen nagy jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelés, amely a vízfogyasztás negyedéért felel európai viszonylatban, de a mediterrán országokban ez az arány elérheti a 80 %-ot is. A szakértők szerint jelenleg ez az a terület, amely esetében a legkönnyebb növelni a vízhasználat hatékonyságát, mivel elérhető áron rendelkezésre állnak nagy hatásfokú öntözőrendszerek, ezért az EU-nak szorgalmaznia kell ezek széles körben való használatát. A becslések szerint mindez 25%-kal csökkenthetné az európai agrárium vízfogyasztását.
A másik, legalább ennyire fontos kérdés a közműszolgáltatások ésszerűbbé tétele. Az Unió vízfelhasználásának közel ötödét adó lakossági fogyasztás rendkívül pazarló, egyes tagállamok esetében a kárba vesző ivóvíz aránya eléri az 50%-ot, ráadásul az elhasznált víz közel negyedét a wc-k öblítésére használják. A jelentés e tekintetben Zaragoza városát említi követendő példaként, amely éves átlagban 1,6 millió liter vizet volt képes megspórolni 1995 és 2008 között úgy, hogy a lakossága közben növekedett is. A város vezetői - pártállástól függetlenül -, felismerve a téma fontosságát, komoly összegeket fordítottak egy olyan kampánysorozatra, amely a városi lakosság fogyasztási szokásainak megváltoztatását célozta. Ezen felül pedig olyan rendszereket vezettettek be a helyi ipari üzemeknél, és nagyobb közintézményeknél, amelyek képesek az elhasznált vizet újra keringtetni, valamint az épületek hűtésében is jelentős szerepet játszanak.
A vízdíjak átalakítása és áremelkedés várható?
A vízhasználat hatékonyabbá tételében nagy szerepet szánnának különböző piaci eszközöknek. Mindezt azzal indokolják, hogy a víz ára nem tükrözi annak valóságos értékét, mivel az árazás során nem veszik figyelembe az ivóvíz fogyasztásának és szennyezésének tényleges gazdasági és környezeti hatásait. Tipikus példaként említik, hogy a legtöbb esetben a lakosságnak kell megfizetnie a víztisztítás árát, pedig a szennyező anyagok igen nagy hányadát a mezőgazdaság és az ipar juttatja a vízkészletekbe. Ezért javasolják a vízgazdálkodással kapcsolatos politikák teljes átgondolását, és adók, támogatások, valamint egyéb gazdasági lehetőségek kombinált használatát annak érdekében, hogy ösztönözzék a fogyasztókat a pazarlás mérséklésére.
Összefoglalva, a jelentés olyan hatékony technikákat tartalmaz, amelyek körültekintő felhasználása hosszú távon megoldást nyújthat az európai vízgazdálkodás problémáira. A dokumentumban foglaltakat mindenképpen érdemes megfontolnia a politikai döntéshozóknak, hiszen a víz valóban az élővilág lételeme, a vele való hatékony gazdálkodás ezért létkérdés. Azt pedig csak remélni lehet (különösen Magyarország esetében), hogy a javaslatok közül nem csupán a víz árának növelése, valamint új adónemek kivetése keltik fel az érdekeltek figyelmét. Hazánkban különösen nagy hangsúlyt kellene fordítani a kérdéskörre, mivel köztudott, hogy világviszonylatban is kiválóak az ország adottságai, ezt a kincset pedig nem szabad veszni hagyni. És ahogyan azt Zaragoza példája bizonyítja, a politikai erők együttműködése kiemelkedő sikerekhez vezethet.
Valami ilyesmire gondoltam:
VálaszTörlésvíztakarékos!
http://pinterest.com/pin/94012710941845629/
/Remélem, nem viccnek szánták/