Széllencse - szélturbina a tengeren

Miután lélekben leszámolt a tudományos világ nagy része azzal az évszázadokig éltetett dogmával, hogy az ember a világ ura, voltak, vannak, akik a természetben előforduló, átvehető és hasznosítható fondorlatokat felhasználva, maguk teremtenek innovatív, frappáns és elegáns újdonságokat.
Sejtszerűen építkező, összekapcsolható és könnyen telepíthető szélturbinát vetettek tervezői monitorra Japánban. Praktikus és egy fizikai alapismeretből vett eljárásnak köszönhetően megsokszorozhatja a szél-potenciált. Furcsa módon: sok víz és napfény kell hozzá.

A japán Kyushu Egyetem professzora, Yuji Ohya és csapata által megálmodott és megtervezett széllencse méhsejt-szerű struktúrára épül, és a számítások szerint pusztán ennek köszönhetően megháromszorozódik a szélből nyerhető energia összessége. A yokohamai Megújuló Energia Nemzetközi Kiállítás 2010 rendezvényen bemutatott elképzelés lényege, hogy a szerkezet hatszögletű "álványzati" része hasonlóan működik, mint a nagyító: a lencsékben felerősített napfény fokozni tudja a légmozgást, vagyis a szélturbinák lapátjaiba kapaszkodó szelet. Innentől már csakis szélturbinás szakértelem kell ahhoz, hogy az adott sejtszámhoz a legoptimálisabban beállítható szélkerékszámot és irányt kiszámítsák, telepítsék.
Ohya professzorék ráadásul a lehető legkevesebb alkatrészből előállítható rendszert tervezték meg, s az így nyert design is könnyen beilleszkedik szinte bármilyen környezetbe. Minden egyes lencse méretét 112 méteres átmérőben terveztek meg, ami nem véletlen - a számítások szerint ekkora potenciál szükséges ahhoz, hogy egy átlagos háztartás energiaigényét biztosítan lehessen.
Egy dolog nem látszik még a jövőt illetően lesz-e gyártó, aki lát e konstrukcióban elég fantáziát, hogy a zsebébe nyúlva finanszírozni kezdje a projektet.

Forrás: inhabitat.com

Készítette: Magyar Környezettudatos Csoport