hétfő, április 23

Mi ehető terem az erdőben?

Ehető, vadon élő növények és a természetvédelem


Minden vadon élő fajt kizárólag nem védett területen lehet gyűjteni. A legtöbb ehető faj nem ritka, sőt gyakori gyomnövény, de védett területeken még azokat sem szabad gyűjteni. Vannak nálunk védett, olykor nagyon ritka, ehető, vadon élő fajok is, amik elsősorban német nyelvterületen, a témában készült, magyarra fordított könyvekben szerepelnek. Ilyenkor lektori megjegyzésben szerepel is, hogy a növény nálunk védett, nem gyűjthető.

A szártalan kankalin védett faj. A kankalinvirág ehető,
de Magyarországon ezt az ülő virágú, szártalan fajt,
és talán a többit se fogyasszuk!  

Bővebben a törvényekről és a gyűjtés szabályairól a blog "Jó tudni" oldalán olvashattok.

A legtöbb kérdés a medvehagyma tömeges szedése miatt merül fel.

A növény a Mecsekben, egyelőre, úgy tűnik, még terjed. Ahol sikeresen elszaporodik, ott kiszorít maga körül sok egyéb, addig ott élő erdei fajt. Egyelőre nem az állományáért kell aggódnunk, hanem a tömeges, "ipari méretű" szedéskor az erdő egyéb, medvehagyma között még megmaradt, nem egyszer ritka növényeiért.

A medvehagyma minden része ehető, de természetvédelmi szempontból én nem támogatom a föld alatti hagymák fogyasztását, még a nem védett területeken sem engedném azok gyűjtését. A levelek letépésé, levágása (nem a tövestől és a "húzva-nyúzva" szedés) úgy, hogy minden növényen maradjon levél, kíméletes, és az egyedek túlélését lehetővé teszi. A tövestől szedés, kiásás, pedig nagy kárt okoz az erdő aljnövényzetének egyéb fajaiban.

A virág és a termés fogyasztása sem tűnhet túl természetbarátnak. A medvehagyma virágzása általában elég sikeres, minden egyed egy, vagy több virágernyőt is növeszt, így elég sok virágot hoz, és elég sok magot szór szét éréskor. A virág eltávolítása pedig arra készteti a növényt, hogy sarjahagymákat növesszen. Hiszen ha magról nem tud, akkor hagymával igyekszik szaporodni.

A hagymák kiszedése és a drasztikus teljes levélszedés, amikor szinte tövestől szedik a hagymát, minden levelét letépve, akár hagymástól kihúzva, majd a hagymákat levágva, eldobálva, okozza a legnagyobb kárt a medvehagyma állományában és az erdő aljnövényzetében is.

Javaslatom, hogy akinek van kertje, gyűjtsön vagy vásároljon medvehagyma magokat és vesse el kertjében. Hagymát sem kell kiásni ehhez, és mindig kéznél van a friss medvehagyma. Fontos, hogy olyan helyre vessük, ahol gyöngyvirág nincs a közelében, mert mindkettő jól terjed, így előbb-utóbb összenő állományuk, és akkor nehéz lesz megkülönböztetni mérgezőt az ehetőtől. 

Jó tudni

A vad növény gyűjtésre vonatkozó törvények, szabályok

Szabályok:

Csak a biztosan felismert, ehető vagy gyógynövényt szabad gyűjteni.

Fontos, hogy mindenki úgy gyűjtsön bármilyen növényt, ehető, vad növényt vagy gyógynövényt, hogy ugyanott, ugyanazt jövőre, vagy hosszú távon is megtalálja, vagyis az egyed és a faj állománya túlélje a gyűjtést.

Mindig csak annyit gyűjtsünk, amit maradéktalalnul fel tudunk használni.

Soha ne húzzuk ki gyökerestől a növényt, mindig hagyjunk elegendő levelet vagy virágot az egyed túléléséhez, szaporodásához. (Gyökereket, hagymákat csak a nagyon gyakori fajok esetében, és kis mennyiségben gyűjtsünk egy-egy területen.)

Ne tépjük, nyúzzuk, húzzuk, hanem ollóval vágjuk le a gyűjteni kívánt növényi részeket (kivéve persze a könnyen leváló terméseket).

Az élőhelyet, ahol gyűjtünk ne tapossuk össze. Sáros, vizes területen különösen vigyázzunk erre. Réteken, kaszálókon, a tulajdonos engedélyével, a rétet nem összevissza járkálva, taposva (különösen nem kaszálás előtt letaposva) gyűjtsünk.

Fákról, bokrokról csak a virágot, termést, ágak letörése nélkül szedjük. Rügyeket, hajtásokat oldalhajtásokról és ne a vezér (csúcs) hajtásokról gyűjtsünk.

Területileg ritka növényeket ne gyűjtsünk, csak a gyakori fajokat. Aki rendszeresen gyűjt az tudja, mely fajok ritkák ott, ahol gyűjt. Fontos ezek kímélete, állományuk túlélése, esetleg szaporodás érdekében.

Tiszta helyről, tiszta, egészséges növényi részeket gyűjtsünk.


Törvények:


A vadnövény-gyűjtést természetvédelmi törvények és az erdőtörvény szabályozzák:


1. A TERMÉSZETVÉDELMI TÖRVÉNYEK alapján:

Védett növényt tilos gyűjteni. A jelenleg hatályos jogszabályok (1996. évi LIII. törvény 38. § (1) a) pontja) a védett természeti területen történő gyűjtést, és a gyűjthető mennyiséget is szabályozzák. Védett terüten csak engedéllyel lehetséges a gyűjtés. Az engedélyt a területeileg illetékes Zöldhatóságtól (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) lehet kérelmezni. A teljes törvény itt olvasható: 1996 évi LIII törvény a természet védelméről.
Vonatkozó 38. § (1) a) pont:

38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:

a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi;

Natura 2000 területek térképen itt

Védett területek térképen (TIR) itt 


2. AZ ERDŐTÖRVÉNY alapján:

Nem védett erdőkben a növénygyűjtés erdei haszonvételnek minősűl. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII. törvény 68. § f) és 69. § (7) pontja értelmében állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó, mennyiséget, erdő talaját és biológiai sokféleségét nem károsító módon lehet gyűjteni

A teljes törvény itt olvasható: 2009 évi törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

A vonatkozó pragarafusok az erdőtörvényből:

Az erdei haszonvételek általános szabályai:

68. § Erdei haszonvételnek minősül:

a) a fakitermelés;
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése;
e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése;
g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h) a méhészeti tevékenység;
i) a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.

69. §
(1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.

(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.

(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) A 68. § b), valamint d)-j) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.

(5) A földalatti gomba fajok az erdőgazdálkodó engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetőek.

(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.

(7) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtését.

Forrás: http://erdokostolo.blogspot.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése