Komposztálás + fűszernövények balkonon, otthon

 Erika ennek biztosan nagy szakértője, de azért elküldöm, hátha valakit érdekel:

A komposztálás lényege

A komposztálás lényege az, hogy a szerves hulladékot nem kell kidobni, hanem egy egyszerű, otthon elvégezhető módszer segítségével újrahasznosíthatjuk. 

Ez egyrészt azért jó, mert az így előállított anyagból jó minőségű tápanyagot nyerünk, ami kiválóan alkalmas a növényeink ápolására és táplálására, másrészt pedig a környezetet is védjük a szemét menyiségének csökkentése és a természetes tápanyag használata segítségével.

Komposztra alkalmas anyagok

A komposztba szinte minden olyan szerves anyag belemehet, ami a háztartásunkban keletkezik, hiszen a komposztálás során ezek egésze újrahasznosul. Komposztálás nélkül ezek a közös szemétbe mennének, míg komposztálva hasznosak lehetnek számunkra továbbra is.

Komposztálásra alkalmas anyagok például a zöldségek és gyümölcsök héja vagy bármely más része, vagy akár a szobanövények lehullott levele, esetleg a levágott fű vagy az avar is.

Komposztra nem alkalmas anyagok

A komposztba ne tegyünk olyan anyagot, ami károsíthatja annak minőségét, vagy befolyásolhatja a komposztálás folyamatát. Ne tegyünk bele üveget, fémet vagy műanyagot, hiszen ezek nem bomlanak úgy, mint a szerves anyagok, sőt a földbe kerülve több kárt okozhatnak, mint hasznot.

Ugyanígy ne tegyünk bele főtt ételek maradékait, különösen akkor ne, ha ezek húst (akár halat is) tartalmaznak. A kenyeret és a csontokat szintén inkább hagyjuk ki a komposztból. Ne tegyünk bele vegyszereket, festéket, elemeket, sőt pelenkát se.

Komposztálás biokémiai folyamata

A komposztálás egy olyan biokémiai folyamat, melynek során a különböző mikoorganizmusok, baktériumok, gombák, enzimek és a makrofauna az oxigén és a hőmérséklet segítségével lebontják a szerves anyagokat.

A mikroorganizmus olyan enzimet termel, amelyik képes lebontani a szerves anyagot, a gombák és enzimek a fás szárú darabok lebontásában vesznek részt, míg a makrofauna (például a bogarak és giliszták) az útjaikon keresztül biztosított levegőztetésért, valamint az anyag vegyítéséért és a tápanyagok kibocsátásáért felelnek.

Ideális komposztáló

A komposztáláshoz természetesen szükségünk van egy megfelelő komposztálóra is. Ez egy nagyobb tartály, amelyet házilag is elkészíthetünk, de lehet akár megvásárolni is valahol.

Fontos szempont, hogy olyan alja legyen, amely biztosítani fogja az átjárást a komposztálásban résztvevők és a komposztálandó anyag között. Felállítás előtt érdemes 5-10 cm vastagon fakérget tenni a komposztáló alá, hogy a szellőzés végig megfelelő legyen.

Komposzt struktúrája

Érdemes a komposztálóban felhalmozott rétegek közé 5-10 centi vastagon néhány lapát korábban készített komposztot tenni. Ez egyrészt segít megkötni a kellemetlen szagot, másrészt pedig biztosítja, hogy minden réteg megfelelően legyen ellátva a bontásért felelő mikorrorganizmusokkal.

Az ideális szerkezet elérése érdekében érdemes néhány havonta (3-4 havonta) átforgatni a komposztáló tartalmát, hogy az egyes rétegek összekeveredjenek és így az eredmény is egységesebb legyen.

A komposztáló hely kiválasztása

Igaz, hogy a komposzt szaga lényegesen gyengébb a szerves trágyáénál, ennek ellenére azért jár valamennyi szaggal. Ezért érdemes a szomszédunkat tájékoztatni arról, ha éppen a telekhatárnál jelölném ki a komposztáló helyét.

Fontos, hogy a komposztáló helyén legyen megfelelő a talaj: érdemes kerülni a homokos vagy agyagos talajt, valamit az egyenetlen felszínt. Ideális a félárnyékos, például a fák által árnyékolt területek, ami a közvetlen napsugárzástól és a kiadós esőzésektől egyaránt védi a komposztálót. Hasznos szempont a kiválasztásban az is, hogy legyen a közelben egy kerti csap is.

Komposztálás számokban

Statisztikák szerint egy átlagos, 100 m2-es telken élő család évente mintegy 500 kg komposztálható hulladékot termel, amiből jelenleg a családok legnagyobb része mintegy 100%-ot ki is dob, vagy eléget, mint például a szemetet vagy az avart.

Pedig mindössze 1 m2-t kellene feláldoznunk a kertünkben, és egy kis időt és figyelmet fordítani a háztartási anyagok újrahasznosításának lehetőségeire. Hát nem megéri?

Imre Beáta, 2012. március 2

Otthonodban is kiélvezheted a kertészkedés örömeit. Az alábbiakban 6 alapvető fűszernövény termesztésében nyújtunk segítséget: bazsalikom, snidling, kapor, majoránna, kakukkfű és rozmaring.

Ültetés

Talán a házi fűszernövény termesztés sikere a napfényen múlik, főként, mivel beltérről van szó, figyelnünk kell, hogy naponta legalább 6 óra napfény érje a növényeket. A fűszernövényeket kertészeti táptalajban magok vagy palánták segítségével ültethetjük el.

Bazsalikom

Az egyik legkönnyebben termeszthető fűszernövény, mert gyorsan nő és nem érzékeny. A bazsalikom éves növény, tehát elég évente egyszer újraültetni. Életciklusát megnövelheted, ha az elhalt leveleket lecsíped.

A bazsalikomot használhatod paradicsomos ételekhez, salátákhoz, de ízesített olajokat, eceteket vagy pesztót is készíthetsz

Metélőhagyma (snidling)

A snidling nagyon finom salátákba, szendvicsekbe és salátaöntetekhez is. A metélőhagyma gumós növény. Télen pihen, de minden tavasszal új hajtásokat ad.

Használatkor a snidling leveleit lehetőleg tövestől vágjuk le, így jobb eséllyel regenerálódnak a levelei. A metélőhagyma ritkán kis lila virágokat bont, ezek is ehetők.

Kapor

A kaprot a legkönnyebben magból ültethetjük. Szerencsére gyorsan nő, ezért termesztése rendkívül egyszerű. Minél mélyebb edénybe vetjük el a magokat, annál hosszabbra tud nőni a kapor. Mivel magas növényről van szó, a földes edényét tartsuk a földön.

A kapor néhány hetente újabb magokat szór, ebből pedig új "vetőmag" lesz. A régi, vastag kaprokat húzzuk ki gyökerestől és vessünk el újabb magokat. Használatkor tépjünk le kaporleveleket a főszár mentén.

Majoránna

Megbízható fűszernövény, könnyű termeszteni. A legegyszerűbb, ha magból termesztjük. Mivel nem tűri a hideg időjárást, mindig legyen szobahőmérsékleten tartva. Lehetőleg helyezzük ki az ablakba, hogy minél több nap érhesse.

"Betakarításkor" egyszerűen csipkedjük le úgy a leveleit, hogy közben formás maradjon a növény. Szószokhoz levesekhez, salátákhoz, pácokhoz finom fűszernövény a majoránna.

Kakukkfű

Frissen, de szárítottan is nagyon finom fűszernövény. Pikáns íze jól megy a halakhoz, zöldségekhez, húsokhoz, gombákhoz, paradicsomos ételekhez.

Évelő növény, télen lehetséges, hogy elszárad, de mindig újrazöldül tavasszal. A száraz részeket mindig vágjuk le, hogy új, zöld hajtásai lehessenek. Használatkor csipkedjünk le a leveleiből.

Rozmaring

Nagy különbség friss vagy szárított rozmaringgal főzni. Szerencsére könnyű termeszteni, szívós, hideget bíró növényről lévén szó. A rozmaring növekedése hosszadalmas folyamat, így a legjobb dugványozással ültetni.

Vigyázzunk, hogy ne öntözzük túl, de a túl kevés öntözés is a levelek száradásához vezethet. Ha a szára elég vastag, használhatjuk a sült húsok mellé téve, de a lerben sült burgányához adva is nagyon finom.

Általános szabályok

A legtöbb fűszernövény jól megél a lakásban. Azonban gondoskodnunk kell a tárolóedények jó vízelvezetéséről, ezért ezeknek az aljuknál lyukasaknak kell lenniük.

A fűszernövényeket ritkán támadják meg a kártevők és betegségek, de nem árt szemmel tartani ezeket, és ha szükséges kártevő elleni szerrel befújni.

Évente egyszer érdemes átültetnünk egy új, gazdag virágföldbe a növényeket. Kéthetente locsolhatjuk  a talajt alga alapú műtrágyával.

A metszés és a levelek csipegetése ösztönzi a növényeket a növekedésre, ettől bozontosabb, bujább hajtásokat adnak majd.