Nem mintha Magyarországon a legsürgetőbb teendőnk az volna, hogy elsajátítsuk a cápaetetés etikáját, de azért nem árt tudni, hogy az ökoturizmusnak is vannak veszélyei, mégpedig az állatokra, a növényekre, a természetre, a Földre, és ez minket is érint!
Bővebben:
http://explorerworld.hu/2012/08/07/serult-cetcapa-hivja-fel-a-figyelmet-az-okoturizmus-veszelyeire/
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
kedd, augusztus 7
csütörtök, augusztus 2
Dunai élőhely helyreállítás Mohácsnál
A WWF Magyarország legnagyobb terepi projektje, a Mohács melletti Szabadság-sziget előhely-rehabilitációja a napokban első nagy fázisához, a meder megtisztitáshoz ért, mely egyben a sziget helyreállításának egyik alappillére is.
A Szabadság-szigetet körbeölelő Duna mellékág 30 éve nem kap megfelelő vízutánpótlást, mert egy gáttal elzárták a főágtól. A mederben így megindult az iszap lerakódása, és folyamatos vízellátás nélkül lassan teljesen feltöltődik, ami a sziget páratlan ökoszisztémáját fenyegeti. A WWF Magyarország öt éves projekt keretében rehabilitálja a sziget erdőit, megtisztítja a területet az invazív fajoktól, ökológiai célú kotrást végez a mederben, valamint megbontja a víz útjában álló gátat, így átadva az ágat a természetes megújulásnak. A projekt létrejöttében számos partner van segítségünkre. Elképesztő méretű állami, civil és vállalati összefogás eredménye, hogy megújulhat a mellékág. A projekt vezetője, a WWF partnereivel elnyerte az EU LIFE+ alapjának támogatását. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság részt vesz a szakmai munkában és forrásaival is segít a cél megvalósulását. A DRV, a helyi vízszolgáltató a vízvezeték kiváltás költségeihez járul hozzá. A szükséges önrészt a WWF és magánadományozói biztosítják, kiegészítve a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a versenyszférából pedig a Coca-Cola Magyarország támogatja a programot. A projekt terepi költségeihez Mohács Önkormányzata is hozzájárul.
Bővebben:
szerda, augusztus 1
Természetvédelmi oltalmat kapott Csarna-völgy!
A vidékfejlesztési miniszter döntése értelmében természetvédelmi oltalmat kap a Csarna-völgy, ahol Magyarország legnagyobb kiterjedésű háborítatlan, fokozottan védett erdeje található, benne pedig gazdag növény- és állatvilág él. Így ott nem lesz fakitermelés a természet rovására! A döntés előzménye, hogy a WWF Magyarország a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetségének támogatásával aláírásgyűjtést kezdeményezett a hiúznak is otthont adó "vadon" védelme érdekében. A petíciót mintegy 180 szervezet és intézmény, valamint több mint 5000 magánszemély írt alá néhány nap alatt.
Bővebben.
http://wwf.hu/erdok__/1/biztonsagban-a-vadon
csütörtök, június 14
Még: Michael Reynolds és az Earthship
Garbage Warrior –
egy hippi ökoépítész
küzdelme
Európa környezetvédelmi Filmfeszti
vál 2009, zsűri és közönség díjas film
Michael Reynolds radikális, hippi ökoépí
tész, egy önellátó közösség kiépítéséért
harcol, s már az első percekben megfogal
mazza nézetét: „Úgy érzem, egy bivalycsor
da közepén vagyok és vadul csörtetünk a
szakadék felé… de én nem akarok lezuhan
ni, ezért megpróbálom elterelni őket… Ha
az emberiség vesztébe viszi ezt a bolygót, én
is meghalok… Magamat próbálom mente
ni, ez elég erőt ad.”
A filmben Michael Reynolds bemutatja
építészeti stílusának termékét, az
Earthship lakóházakat: a nap beesési szö
gét használják a hőmérséklet szabályozá
sára, az északi fal termikus tömege tárolja
a hőt; a vízellátást összegyűjtött eső bizto
sítja, a ház lelkét jelentő melegház egy
szerre oldja meg a szennyvízkezelést és az
élelmiszerellátást; az elektromos energiát
pedig a tetőre szerelt napelem vagy szél
turbina adja.
Az idilli hangulatot hamar szertefoszlatja
az építési hatóság: alternatív anyagokból,
újszerű módszerekkel és közművesítés nél
kül házat építeni nem a szabványoknak
megfelelő. A további munkák leállítása
mellett pedig Reynolds állami építészenge
délyét is visszavonják.
Több éves szünet után a közösség törvényt
betartva, engedélyeket beszerezve folytatja
tovább az építkezést, majd főszereplőnk
vaskos mappával a kezében ecseteli, meny
nyi fölösleges papírmunka kell ahhoz, hogy
a telepét hivatalosan is lakónegyednek
nyilvánítsák.
Szembeszállva a bürokráciával, felterjeszt
egy törvényjavaslatot, amely megengedi a
kísérleti lakóházak építését, az au
tók, repülőgépek, fogyasztási
cikkek tesztlehetőségeivel érvelve.
Ehhez ő maga is óriási változáson megy
keresztül: a volt hippi összefogja ősz haját
és öltönyt próbál.
A történetből kiderül, hogy a természeti
katasztrófa sújtotta területeken – a hajlék,
ivóvíz és szennyvízkezelés problémájára is
– kitűnő megoldást jelent az Earthship.
A film tisztán bemutatja, hogy a biotecture
koncepció akadálya a „civilizáció” és a bü
rokrácia. Bizonyítékul arra, hogy ők ma
guk képesek szembenézni a jövő klíma
problémáival, a végcímben megtudjuk: a
film karbonlábnyomát esőerdő ültetésével
ellensúlyozták, a megjelenő járművek 80%
a pedig biodízellel működik.
Forrás:
http://greenprofit.hu/index.php?
option=com_content&view=article&id=43:
garbagewarriorlakhatoqhajokqa
sivatagkoezepenszemetbl&catid=31:
tajkepepiteszet&Itemid=24
További információ:
http://www.garbagewarrior.com/
http://youtu.be/YrMJwIedrWU
Forrás: http://elofaluhalozat.hu/gfx/EH92_3.pdf
szerda, június 13
Egy szentjánosbogár sétára az alcsúti arborétumban?
A szentjánosbogarak rajzása hamarosan elkezdődik az Alcsúti Arborétumban. Feledhetetlen látvány, amint a nyári estében szentjánosbogarak ezrei rajzanak zöld lámpásként világítva.
Minden kedves látogatót várunk egy esti sétára szakvezetőink kíséretében.
A szentjánosbogár séták előreláthatólag június 15-től kezdődnek.
Nyitva tartás: szerdától-vasárnapig 10-től 18 óráig.
Belépőjegy árak:
Felnőtt: 1000 Ft/fő
Gyerek, nyugdíjas, pedagógus: 500 Ft/fő
Bejelentkezés, érdeklődés: 06-22-353-219.
www.alcsuti-arboretum.hu
Minden kedves látogatót várunk egy esti sétára szakvezetőink kíséretében.
A szentjánosbogár séták előreláthatólag június 15-től kezdődnek.
Nyitva tartás: szerdától-vasárnapig 10-től 18 óráig.
Belépőjegy árak:
Felnőtt: 1000 Ft/fő
Gyerek, nyugdíjas, pedagógus: 500 Ft/fő
Bejelentkezés, érdeklődés: 06-22-353-219.
www.alcsuti-arboretum.hu
hétfő, április 30
A Kárpát-medence állatvilága filmes szemmel
Endemica Hungarica: bennszülött értékeink
TERMÉSZET
Négy éven át forgatták azt a filmet, amely bepillantást enged bennszülött, azaz endemikus állatfajaink életébe. A lebilincselő képsorokon olyan lényekkel ismerkedhetünk meg, amelyek legtöbbjének még a nevét sem hallottuk, pedig az egész földkerekségen csak itt, a Kárpát-medencében található meg.
Endemica Hungarica – ez a latin kifejezés magyarul annyit tesz: magyar bennszülött. A film olyan állatokkal ismerteti meg a nézőt, amelyek a Kárpát-medencében, valamint a Duna vízgyűjtő területén jöttek létre, illetve a távoli múltban más éghajlati területről érkeztek ide, hogy itt, a Kárpátok ölelésében saját fejlődési utat járva önálló alfajjá vagy fajjá alakuljanak.A nagyjából 35 perces produkción – rendezte és fényképezte Mosonyi Szabolcs, írta Bagladi Erika – négy évig dolgoztak az alkotók, s ha végignézzük a gyönyörű és izgalmas képsorokat, akkor láthatjuk, hogy megérte. A filmen – amely televíziós sugárzásáról most folynak a tárgyalások – a stáb mellett 17 szakértő is közreműködött. Nélkülük a fajok többségének a nyomára se bukkantak volna az alkotók, ráadásul a filmben szerepelnek alig kutatott állatok is, amelyekről nagyon kevés publikáció jelent meg. A Természetvédelmi Hivatal, nemzeti parkok, Magyar Természettudományi Múzeum, Szent István Egyetem, MTA Balatoni Limnológiai Intézete, ELTE, különböző egyesületek és alapítványok szakemberei, munkatársai valamint a szakértők nem csak szellemi tudásukkal, de gyakran fizikai munkát végezve, helyszínt biztosítva vagy szereplőként is segítették a forgatást. Volt olyan faj (a lápi póc), ahol négy tekintélyes biológus működött közre azért, hogy elkészüljenek a különleges felvételek.
A filmben szereplő fajokat inkább filmes, mint biológus szemmel válogatták. Az alkotók arra törekedtek, hogy a szereplők a legegyszerűbb szervezettől a legfejlettebbig minél szélesebb skálán képviseljék faunánkat. Szerepet kapnak az ízeltlábúak (mecseki őszitegzes, aggteleki vakbolharák, szemcsés vakászka, magyar tarsza), a szivacsok (balatoni szivacs), a hüllők (rákosi vipera), a halak (lápi póc), a puhatestűek (fekete bödöncsiga) és az emlősök (csíkos szöcskeegér, északi pocok). A helyszínek kiválasztása is hasonló elv alapján történt: a filmben megjelenik a középhegység, a barlang, a meleg vizű patak, a síkság, a mocsár, a tó, a nedves rétek – mind-mind a Kárpát-medence jellegzetes élőhelyei.
A szereplőket apró történetekbe, „mini sztorikba” ágyazva mutatják be. A tegezét magával cipelő, táplálkozó lárvából párzó, majd petéket rakó mecseki őszitegzes nőstény lesz; a barlanglakó fajok a táplálékot a felszínről várják; a lápi póc és a szöcskeegér vadászik; a magyar tarsza vedlik és párzik; a rákosi vipera csatázik, párzik majd kicsinye születik; az északi pocok a kicsinyeit gondozza…
A film készítői fontosnak tartják kiemelni, hogy a képeken szereplő fajok ritkák, veszélyeztetettek, ezért egytől-egyig fokozottan védettek. Befogásukhoz, tartásukhoz, filmezésükhöz speciális engedélyek szükségesek. Ahhoz, hogy a forgatási munkák elkezdődjenek, a természetvédelemben, a nemzeti parkoknál dolgozó szakemberek, valamint az adott fajokat jól ismerő kutatók támogatására volt szükség.
Endemica Hungarica
Tudományos ismeretterjesztő film.
Hossza: 34 perc 35 mp
Narrátor: Szersén Gyula
Zene: Mátyás Attila Merkaba
Forgatókönyv: Bagladi Erika
Rendező-operatőr: Mosonyi Szabolcs
NatFilm Hungary produkció
Hossza: 34 perc 35 mp
Narrátor: Szersén Gyula
Zene: Mátyás Attila Merkaba
Forgatókönyv: Bagladi Erika
Rendező-operatőr: Mosonyi Szabolcs
NatFilm Hungary produkció
A forgatások 2007 őszén, egy mecseki terepszemlével kezdődtek: itt bukkantak rá az egyik rendkívüli biológiai értékünkre, a mecseki őszitegzesre. A filmben látható párzó egyedekről a különleges felvételek néhány óra alatt elkészültek. Később a felvételek alapján a fajt Uherkovich Ákos és felfedezője, Nógrádi Sára azonosította (a mecseki őszitegzest, egy kirándulás alkalmával, Nógrádi Sára fedezte fel 1982-ben). Az utolsó forgatási nap: 2011. október 20. „Tavaly október közepe táján rájöttünk, hogy van még egy faj, ami bár filmes szempontból nem a leglátványosabb, mégis érdekes lehet. Ez a balatoni szivacs. Szerencsére még tartott a »vénasszonyok nyara«, és az MTA limnológiai intézet munkatársainak segítségével találtunk is néhány, a parti kövekre tapadt példányt. A forgatás úgy végződött, ahogy elkezdődött. Pár óra alatt elkészültek a felvételek. Jutalmunk pedig az volt, hogy ezen a meleg, októberi napon fürödhettünk egy utolsót a Balatonban” – emlékeznek a film alkotói.
Forrás: ng.hu/ H. Á.
Fotók: Tatár Sándor, Posztós Csaba, Müller Tamás, Fűzfa Zoltán, Czabán Dávid, Cserkész Tamás, Mosonyi Szabolcs, Bagladi Erika
Mi lesz veled, Csarna-völgy?
Veszélyben hazánk legnagyobb vadonja
megosztás: 
A 2011-es körzeti erdőtervezés során az erdőgazdálkodóknak és a hivatalos természetvédelmi szerveknek nem sikerült egyezségre jutni a közel ezer hektáros Csarna-völgy háborítatlanságának fenntartásáról. Az állami tulajdonú erdőterület az országban egyedülálló módon harminc éve érintetlen, mégis hamarosan újra sor kerülhet a fakitermelésre.
A településektől távol, a Börzsöny északi részén fekvő, nagyrészt fokozottan védett völgy ma még jelentős mértékben őrzi a Kárpátok élővilágának értékeit. Itt még fészkel a fekete gólya, a parlagi sas, vagy a fehérhátú fakopáncs. Patakjaiban megtalálható a kövi rák, és a petényi márna, amely fajok az ország más vizeiből már többnyire kipusztultak. A Magyarországon csak néhány helyen előforduló hiúz jelenléte szintén ismeretes a Csarna vidékéről. A völgy azon kevés területek egyike az országban, ahol a fennmaradásuk hosszú távon biztosított lehet - amennyiben az erdőség háborítatlansága fennmarad.
A terület jövőjével kapcsolatban az erdőterv bizottság dönthet. A múlt héten történt egyeztetések során nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Ha továbbra sem sikerül megegyezni, a végső döntést a vidékfejlesztési miniszternek kell meghoznia.
"Természetvédelmi szempontból azt tartanánk az egyetlen helyes döntésnek, ha a Duna-Ipoly Nemzeti Park alig 2%-át kitevő Csarna-völgyben továbbra sem lenne fakitermelés." - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
Magyarországon - néhány kis területű rezervátumot leszámítva - nincsenek háborítatlan erdőterületek. A nemzetközi irányelvek és a hatályos természetvédelmi törvény értelmében ugyanakkor nemcsak a Csarna völgyében, hanem valamennyi magyarországi nemzeti parkban ki kellene jelölni gazdálkodástól mentes, háborítatlan területeket. A nemzeti parkok ún. természeti zónájában az ember jelenlétét lehetőleg a fenntartható turizmusra és a természetvédelmi kezelésre kell korlátozni. Így történik ez a környező országok többségében is. Az új alaptörvényben is közös nemzeti örökségnek tekintett biológiai sokféleség csak így őrizhető meg a jövő nemzedékek számára. A fokozottan védett erdők az ország erdőterületének töredékét jelentik, így az innen kitermelt faanyagból származó bevételek is elhanyagolhatók, ezért egy részük természeti övezetté alakítása semmiképp nem jelentene országunk gazdaságára nézve számottevő megterhelést. Nemzeti parkjaink fokozottan védett erdeinek megóvása - akárcsak az egész világon - közügy, amelyet a gyakorlatban is érvényesíteni kell.
"Reméljük, hogy a Csarna-völgy nem kerül azon természeti értékeink sorába, amelyek szűk látókörű gazdasági érdekeknek esnek áldozatul!" - tette hozzá a szakember.
A 2011-es körzeti erdőtervezés során az erdőgazdálkodóknak és a hivatalos természetvédelmi szerveknek nem sikerült egyezségre jutni a közel ezer hektáros Csarna-völgy háborítatlanságának fenntartásáról. Az állami tulajdonú erdőterület az országban egyedülálló módon harminc éve érintetlen, mégis hamarosan újra sor kerülhet a fakitermelésre.
A településektől távol, a Börzsöny északi részén fekvő, nagyrészt fokozottan védett völgy ma még jelentős mértékben őrzi a Kárpátok élővilágának értékeit. Itt még fészkel a fekete gólya, a parlagi sas, vagy a fehérhátú fakopáncs. Patakjaiban megtalálható a kövi rák, és a petényi márna, amely fajok az ország más vizeiből már többnyire kipusztultak. A Magyarországon csak néhány helyen előforduló hiúz jelenléte szintén ismeretes a Csarna vidékéről. A völgy azon kevés területek egyike az országban, ahol a fennmaradásuk hosszú távon biztosított lehet - amennyiben az erdőség háborítatlansága fennmarad.
A terület jövőjével kapcsolatban az erdőterv bizottság dönthet. A múlt héten történt egyeztetések során nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Ha továbbra sem sikerül megegyezni, a végső döntést a vidékfejlesztési miniszternek kell meghoznia.
"Természetvédelmi szempontból azt tartanánk az egyetlen helyes döntésnek, ha a Duna-Ipoly Nemzeti Park alig 2%-át kitevő Csarna-völgyben továbbra sem lenne fakitermelés." - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
Magyarországon - néhány kis területű rezervátumot leszámítva - nincsenek háborítatlan erdőterületek. A nemzetközi irányelvek és a hatályos természetvédelmi törvény értelmében ugyanakkor nemcsak a Csarna völgyében, hanem valamennyi magyarországi nemzeti parkban ki kellene jelölni gazdálkodástól mentes, háborítatlan területeket. A nemzeti parkok ún. természeti zónájában az ember jelenlétét lehetőleg a fenntartható turizmusra és a természetvédelmi kezelésre kell korlátozni. Így történik ez a környező országok többségében is. Az új alaptörvényben is közös nemzeti örökségnek tekintett biológiai sokféleség csak így őrizhető meg a jövő nemzedékek számára. A fokozottan védett erdők az ország erdőterületének töredékét jelentik, így az innen kitermelt faanyagból származó bevételek is elhanyagolhatók, ezért egy részük természeti övezetté alakítása semmiképp nem jelentene országunk gazdaságára nézve számottevő megterhelést. Nemzeti parkjaink fokozottan védett erdeinek megóvása - akárcsak az egész világon - közügy, amelyet a gyakorlatban is érvényesíteni kell.
"Reméljük, hogy a Csarna-völgy nem kerül azon természeti értékeink sorába, amelyek szűk látókörű gazdasági érdekeknek esnek áldozatul!" - tette hozzá a szakember.
hétfő, április 23
Mi ehető terem az erdőben?
Ehető, vadon élő növények és a természetvédelem
Minden vadon élő fajt kizárólag nem védett területen lehet gyűjteni. A legtöbb ehető faj nem ritka, sőt gyakori gyomnövény, de védett területeken még azokat sem szabad gyűjteni. Vannak nálunk védett, olykor nagyon ritka, ehető, vadon élő fajok is, amik elsősorban német nyelvterületen, a témában készült, magyarra fordított könyvekben szerepelnek. Ilyenkor lektori megjegyzésben szerepel is, hogy a növény nálunk védett, nem gyűjthető.
 |
| A szártalan kankalin védett faj. A kankalinvirág ehető, de Magyarországon ezt az ülő virágú, szártalan fajt, és talán a többit se fogyasszuk! |
Bővebben a törvényekről és a gyűjtés szabályairól a blog "Jó tudni" oldalán olvashattok.
A legtöbb kérdés a medvehagyma tömeges szedése miatt merül fel.
A növény a Mecsekben, egyelőre, úgy tűnik, még terjed. Ahol sikeresen elszaporodik, ott kiszorít maga körül sok egyéb, addig ott élő erdei fajt. Egyelőre nem az állományáért kell aggódnunk, hanem a tömeges, "ipari méretű" szedéskor az erdő egyéb, medvehagyma között még megmaradt, nem egyszer ritka növényeiért.
A medvehagyma minden része ehető, de természetvédelmi szempontból én nem támogatom a föld alatti hagymák fogyasztását, még a nem védett területeken sem engedném azok gyűjtését. A levelek letépésé, levágása (nem a tövestől és a "húzva-nyúzva" szedés) úgy, hogy minden növényen maradjon levél, kíméletes, és az egyedek túlélését lehetővé teszi. A tövestől szedés, kiásás, pedig nagy kárt okoz az erdő aljnövényzetének egyéb fajaiban.
A virág és a termés fogyasztása sem tűnhet túl természetbarátnak. A medvehagyma virágzása általában elég sikeres, minden egyed egy, vagy több virágernyőt is növeszt, így elég sok virágot hoz, és elég sok magot szór szét éréskor. A virág eltávolítása pedig arra készteti a növényt, hogy sarjahagymákat növesszen. Hiszen ha magról nem tud, akkor hagymával igyekszik szaporodni.
A hagymák kiszedése és a drasztikus teljes levélszedés, amikor szinte tövestől szedik a hagymát, minden levelét letépve, akár hagymástól kihúzva, majd a hagymákat levágva, eldobálva, okozza a legnagyobb kárt a medvehagyma állományában és az erdő aljnövényzetében is.
Javaslatom, hogy akinek van kertje, gyűjtsön vagy vásároljon medvehagyma magokat és vesse el kertjében. Hagymát sem kell kiásni ehhez, és mindig kéznél van a friss medvehagyma. Fontos, hogy olyan helyre vessük, ahol gyöngyvirág nincs a közelében, mert mindkettő jól terjed, így előbb-utóbb összenő állományuk, és akkor nehéz lesz megkülönböztetni mérgezőt az ehetőtől.
Jó tudni
A vad növény gyűjtésre vonatkozó törvények, szabályok
Szabályok:
Csak a biztosan felismert, ehető vagy gyógynövényt szabad gyűjteni.
Fontos, hogy mindenki úgy gyűjtsön bármilyen növényt, ehető, vad növényt vagy gyógynövényt, hogy ugyanott, ugyanazt jövőre, vagy hosszú távon is megtalálja, vagyis az egyed és a faj állománya túlélje a gyűjtést.
Mindig csak annyit gyűjtsünk, amit maradéktalalnul fel tudunk használni.
Soha ne húzzuk ki gyökerestől a növényt, mindig hagyjunk elegendő levelet vagy virágot az egyed túléléséhez, szaporodásához. (Gyökereket, hagymákat csak a nagyon gyakori fajok esetében, és kis mennyiségben gyűjtsünk egy-egy területen.)
Ne tépjük, nyúzzuk, húzzuk, hanem ollóval vágjuk le a gyűjteni kívánt növényi részeket (kivéve persze a könnyen leváló terméseket).
Az élőhelyet, ahol gyűjtünk ne tapossuk össze. Sáros, vizes területen különösen vigyázzunk erre. Réteken, kaszálókon, a tulajdonos engedélyével, a rétet nem összevissza járkálva, taposva (különösen nem kaszálás előtt letaposva) gyűjtsünk.
Fákról, bokrokról csak a virágot, termést, ágak letörése nélkül szedjük. Rügyeket, hajtásokat oldalhajtásokról és ne a vezér (csúcs) hajtásokról gyűjtsünk.
Területileg ritka növényeket ne gyűjtsünk, csak a gyakori fajokat. Aki rendszeresen gyűjt az tudja, mely fajok ritkák ott, ahol gyűjt. Fontos ezek kímélete, állományuk túlélése, esetleg szaporodás érdekében.
Tiszta helyről, tiszta, egészséges növényi részeket gyűjtsünk.
Törvények:
A vadnövény-gyűjtést természetvédelmi törvények és az erdőtörvény szabályozzák:
1. A TERMÉSZETVÉDELMI TÖRVÉNYEK alapján:
Védett növényt tilos gyűjteni. A jelenleg hatályos jogszabályok (1996. évi LIII. törvény 38. § (1) a) pontja) a védett természeti területen történő gyűjtést, és a gyűjthető mennyiséget is szabályozzák. Védett terüten csak engedéllyel lehetséges a gyűjtés. Az engedélyt a területeileg illetékes Zöldhatóságtól (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) lehet kérelmezni. A teljes törvény itt olvasható: 1996 évi LIII törvény a természet védelméről.
Vonatkozó 38. § (1) a) pont:
38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi;
Natura 2000 területek térképen itt
Védett területek térképen (TIR) itt
2. AZ ERDŐTÖRVÉNY alapján:
Nem védett erdőkben a növénygyűjtés erdei haszonvételnek minősűl. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII. törvény 68. § f) és 69. § (7) pontja értelmében állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó, mennyiséget, erdő talaját és biológiai sokféleségét nem károsító módon lehet gyűjteni
A teljes törvény itt olvasható: 2009 évi törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
A vonatkozó pragarafusok az erdőtörvényből:
Az erdei haszonvételek általános szabályai:
68. § Erdei haszonvételnek minősül:
a) a fakitermelés;
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése;
e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése;
g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h) a méhészeti tevékenység;
i) a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.
69. §
(1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.
(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(4) A 68. § b), valamint d)-j) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.
(5) A földalatti gomba fajok az erdőgazdálkodó engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetőek.
(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.
(7) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtését.
Szabályok:
Csak a biztosan felismert, ehető vagy gyógynövényt szabad gyűjteni.
Fontos, hogy mindenki úgy gyűjtsön bármilyen növényt, ehető, vad növényt vagy gyógynövényt, hogy ugyanott, ugyanazt jövőre, vagy hosszú távon is megtalálja, vagyis az egyed és a faj állománya túlélje a gyűjtést.
Mindig csak annyit gyűjtsünk, amit maradéktalalnul fel tudunk használni.
Soha ne húzzuk ki gyökerestől a növényt, mindig hagyjunk elegendő levelet vagy virágot az egyed túléléséhez, szaporodásához. (Gyökereket, hagymákat csak a nagyon gyakori fajok esetében, és kis mennyiségben gyűjtsünk egy-egy területen.)
Ne tépjük, nyúzzuk, húzzuk, hanem ollóval vágjuk le a gyűjteni kívánt növényi részeket (kivéve persze a könnyen leváló terméseket).
Az élőhelyet, ahol gyűjtünk ne tapossuk össze. Sáros, vizes területen különösen vigyázzunk erre. Réteken, kaszálókon, a tulajdonos engedélyével, a rétet nem összevissza járkálva, taposva (különösen nem kaszálás előtt letaposva) gyűjtsünk.
Fákról, bokrokról csak a virágot, termést, ágak letörése nélkül szedjük. Rügyeket, hajtásokat oldalhajtásokról és ne a vezér (csúcs) hajtásokról gyűjtsünk.
Területileg ritka növényeket ne gyűjtsünk, csak a gyakori fajokat. Aki rendszeresen gyűjt az tudja, mely fajok ritkák ott, ahol gyűjt. Fontos ezek kímélete, állományuk túlélése, esetleg szaporodás érdekében.
Tiszta helyről, tiszta, egészséges növényi részeket gyűjtsünk.
Törvények:
A vadnövény-gyűjtést természetvédelmi törvények és az erdőtörvény szabályozzák:
1. A TERMÉSZETVÉDELMI TÖRVÉNYEK alapján:
Védett növényt tilos gyűjteni. A jelenleg hatályos jogszabályok (1996. évi LIII. törvény 38. § (1) a) pontja) a védett természeti területen történő gyűjtést, és a gyűjthető mennyiséget is szabályozzák. Védett terüten csak engedéllyel lehetséges a gyűjtés. Az engedélyt a területeileg illetékes Zöldhatóságtól (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) lehet kérelmezni. A teljes törvény itt olvasható: 1996 évi LIII törvény a természet védelméről.
Vonatkozó 38. § (1) a) pont:
38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi;
Natura 2000 területek térképen itt
Védett területek térképen (TIR) itt
2. AZ ERDŐTÖRVÉNY alapján:
Nem védett erdőkben a növénygyűjtés erdei haszonvételnek minősűl. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII. törvény 68. § f) és 69. § (7) pontja értelmében állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó, mennyiséget, erdő talaját és biológiai sokféleségét nem károsító módon lehet gyűjteni
A teljes törvény itt olvasható: 2009 évi törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
A vonatkozó pragarafusok az erdőtörvényből:
Az erdei haszonvételek általános szabályai:
68. § Erdei haszonvételnek minősül:
a) a fakitermelés;
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése;
e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése;
g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h) a méhészeti tevékenység;
i) a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.
69. §
(1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.
(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(4) A 68. § b), valamint d)-j) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.
(5) A földalatti gomba fajok az erdőgazdálkodó engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetőek.
(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.
(7) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtését.
Forrás: http://erdokostolo.blogspot.com
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)