Lebomló csomagolóanyagot fejlesztett a magyar cég

Komposztálható bio csomagoló alapanyagot fejlesztett egy magyar vállalkozás. A cég azt szeretné elérni, hogy közép-európai kompetenciaközponttá váljon a lebomló csomagoló alapanyag fejlesztésében, gyártásának előkészítésében.

Komposztálható bio csomagoló alapanyagot fejlesztett politejsavból (PLA) az Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter keretében létrejött Biopackpro Csomagolástechnikai Projekt Kft. az Új Széchenyi Terv keretében.

Az alapanyag alkalmas arra, hogy a meglévő hagyományos gyártósorokon is használják. Abban az esetben lesz majd üzemgazdasági szempontból érdemes beindítani a csomagolóanyag-gyártást az általuk kifejlesztett alapanyagból, ha megfelelő mennyiségű rendelés érkezik, és a környezetkímélő megoldás révén a termékdíjat elengednék – mondta el Halmos László, az Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter elnöke.

A projektet a klaszteren belül folytatni kívánják, az alapanyagból saját csomagolóanyag-gyártás beindításában gondolkodnak. Szeretnék elérni, hogy Közép-Európában a klaszter kompetenciaközponttá váljon PLA-ból előállított, lebomló csomagoló alapanyag fejlesztésében, gyártásának előkészítésében – tette hozzá a klaszter elnöke.

Dobronyi Tamás projektvezető elmondta, hogy az Első Magyar Csomagolástechnika Klasztert 2003-ban hozta létre hét magyar vállalkozás, mostanra 29-re növekedett a létszám. A szakmai együttműködés 2009-ben megszerezte az innovatív klaszter minősítést - amelyet időközben megújítottak -, és ez tette lehetővé az uniós pályázaton való indulást.

Csóka Levente, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense elmondta, hogy a fejlesztés során a politejsav tulajdonságát, feldolgozhatóságát javították annak érdekében, hogy elő lehessen állítani belőle csomagolóanyagot, köztük palackot, kupakot, tégelyt, ládát és egyéb terméket, például kést, villát, tányért.

Az egyetemi docens a rendezvényen rámutatott arra, hogy az Európai Unióban átlagban évi 24,7 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, ennek 42,1 százalékát lerakják, 57,9 százalékát hasznosítják, így lenne létjogosultsága a komposztálás során lebomló csomagolóanyagnak.

A társaság az Új piac - Új verseny - Tisztább világ. Az Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter fejlesztései a lebomló, környezetbarát csomagolóanyagok bevezetéséhez című projekt megvalósításához 2009-ben 421,25 millió forint támogatást nyert a 842,5 millió forint fejlesztéshez a Közép-Magyarország Operatív Programban (KMOP).

forrás: MTI

http://zold8.hu/index.php/zrt/226-lebomlo-csomagoloanyagot-fejlesztett-a-magyar-ceg

Mitől "zöld" az ökoruha?

Az öko-ruházat főbb jellemzői

- Gyártásához bio-alapanyagot használtak, például rovalölőszer nélkül termelt gyapotot vagy bio fán nevelt selyemgubóból készült selymet.

- A textilszál festéséhez nem használtak veszélyes kémiai anyagokat és fehérítőket.

- Gyakran készül újrahasznosított vagy újra felhasznált textilből. Magas minőségű ruhák is készülhetnek használt ruhából vagy újrahasznosított műanyag flakonokból.

- Tartós, az emberek hosszabb ideig tudják használni.

- Méltányos kereskedelemből származnak. Az előállítók megfelelő árat kapnak érte és tisztességes körülmények között dolgoznak.

Ha bioruházatot akarunk vásárolni, ezeket a jellemzőket kell a termékcímkén, illetve a terméken figyelnünk. Segítségünkre lehetnek ebben a fenntarthatósággal foglalkozó független szervezetek és programok honlapjai, például a Tudatos Vásárlók Egyesülete honlapja vagy a Clean Clothes Campaign (CCC), mely arról tájékoztat, hogy egy-egy nagy márka mennyire ügyel beszállítói láncának tisztaságára!

Az ökodivat még gyerekcipőben jár. A fő felelősség pillanatnyilag a ruhagyártóké és a divattervezőké, akiknek szükségszerűen el kell kezdeni a fenntartható anyagok használatát és a fenntartható folyamatok kialakítását.

A fogyasztók felelőssége

Az ökodivat terjedésében és alakításában ugyanakkor a fogyasztók is jelentős szerepet játszhatnak, hiszen a döntés a ruházat megválasztásában is a fogyasztóké. Mit tehet a fogyasztó a tudatos, fenntartható öltözködésért? A Tudatos Vásárló honlap témával foglalkozó cikkében a következők olvashatók a fenntartható módon öltözködő fogyasztóról:

- Jó minőségű ruhákat vásárol, amelyek több évig is használhatóak.
- Óvja a ruházatát, mert ez meghosszabbítja az élettartamot.
- Megfelelően kezeli a ruhákat (mosás, vasalás).
- Nem vásárol gyanúsan olcsó holmit.
- Mielőtt megvásárolna egy új darabot, átgondolja, mennyire illik majd ruhatára többi részéhez.
- Turkálóból is vásárol.
- Cserél.
- Tovább adja a már nem használt ruháit.
- Óvakodik a kevésbé fejlett országokból származó nagyon olcsó termékektől.
- Biopamut vagy újrahasznosított műszálas ruhákat vásárol.

Bővebben:

http://www.anna.hu/zold-zona/hodit-az-okodivat-5746.html

Kivonható a levegőből a szén-dioxid!

A Georgia Institute of Technology kutatói új technológiát fejlesztettek ki, melynek köszönhetően eltávolítható a légkörből a kibocsátott szén-dioxid.

A korábban alkalmazott eljárások általában a keletkezés helyén, füstszűrő-berendezések segítségével próbálták megakadályozni, hogy szén-dioxid kerüljön a levegőbe, az új módszer viszont lehetővé teszi, hogy a már kibocsátott szennyezést felszámolják. A kutatók eredményeit a Global Thermostat Co. kisérleti üzemében tesztelik.

A technológia lényege, hogy a kerámia méhsejt-szerkezetre felvitt módosított szilikagél megköti a rajta átáramló levegőből a szén-dioxidot.

David Sholl professzor elmondása szerint, ha az eddig használt szűrőberendezések el is távolítanák a füstgázban található összes szén-dioxidot, akkor is csak mérséklődne a kibocsátás, ezért van szükség további, a levegő közvetlen tisztítását biztosító eljárásokra.

A tudósok számításai alapján a módszer nemcsak hatékony, hanem költségkímélő is: egy teherhajókon használt konténer méretének megfelelő szűrőegység évente mintegy ezer tonna széndioxidot távolíthat el a levegőből, miközben működési költsége tonnánként mindössze száz dollár.

Forrás: http://www.ecoseed.org

http://www.tisztajovo.hu/technika/kivonhato-a-levegobol-a-szendioxid/2012/08/01

A fahamu sokoldalú felhasználása

Aki fatüzelésű kályhával fűt, annak rendelkezésére áll a sokoldalúan hasznosítható fahamu. Címszavakban: Mosó- és tisztítószer, fafesték, trágya. Bővebben:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=270332559734875&set=a.227420834026048.37300.227402054027926&ty

Természetvédelmi oltalmat kapott Csarna-völgy!

A vidékfejlesztési miniszter döntése értelmében  természetvédelmi oltalmat kap a Csarna-völgy, ahol Magyarország legnagyobb kiterjedésű háborítatlan, fokozottan védett erdeje található, benne pedig gazdag növény- és állatvilág él. Így ott nem lesz fakitermelés a természet rovására! A döntés előzménye, hogy a  WWF Magyarország a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetségének támogatásával aláírásgyűjtést kezdeményezett a hiúznak is otthont adó "vadon" védelme érdekében. A petíciót mintegy 180 szervezet és intézmény, valamint több mint 5000 magánszemély írt alá néhány nap alatt. 
Bővebben.
http://wwf.hu/erdok__/1/biztonsagban-a-vadon

Nemzeti parkok, nemzeti értékek

A nemzeti parkok ezentúl árulhatják saját márkás termékeiket, és ökoturisztikai tevékenységből is kiegészíthetik bevételeiket. A nemzeti parkok alapító okiratának módosítását Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban tett látogatásakor jelentette be. - így szól a hír, amely remélhetőleg ösztönzést ad majd a hazánkban található tíz nemzeti park fejlődésének. 
Az alábbi bejegyzésben bővebben olvashatsz a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkról, különösen a Tihanyi-félszigeten található őslevendulásról:
http://www.termelotol.hu/hirek/nemzeti-parkok-ezentul-arulhatjak-sajat-markas-termekeiket

Geomódosítási kísérlet: az atmoszféra kénkezelése

Igen, jól olvastátok: a génmódosítás után itt a geomódosítás, aminek egy csöppet sem örülhetünk!
Nem kisebb név, mint Bill Gates finanszírozásával több ezer kénrészecskével akarják bepermetezni Új-Mexikó atmoszféráját! Hogy miért is? Így kívánják lassítani a globális felmelegedést. Az eredmény /és a következmények/ beláthatatlanok.
Bővebben:
http://idokjelei.hu/2012/07/ujabb-bill-gates-projekt-az-atmoszfera-kenkezelese/

Bioszféra rezervátum lett a Dráva határ menti szakasza

Elfogadták a Dráva horvát és magyar oldalának bioszféra rezervátummá jelölését az UNESCOkonferenciáján. A párizsi esemény fontos mérföldkő azon az úton, amely a Dráva, a Duna és a Mura mentén öt ország területére kiterjedő védett terület megalapításához vezet. Ez azért is nagy eredmény, mert hazánk területén 1980 óta nem alapítottak bioszféra rezervátumot.
Bővebben:

http://wwf.hu/vizeink_/1/vedelmet-kap-a-folyok-szegelyezte-eden

Miért vigyázzunk a fákra?

Az alábbi ábrán láthatod, hogy egyetlen fa mi mindent tesz értünk, emberekért és a Földért:

Forrás: Kulturális Kreatívok

Még egyszer az Északi-sarkvidék védelméért

Mint ahogy korábban már hírt adtunk az Északi-sarkvidék megmentéséért indított petícióról /Te már aláírtad?!/, tudhatjátok, hogy vészesen olvad a Föld "légkondijaként" is emlegetett jégtakaró. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, az egész Föld hőháztartása veszélybe kerülhet, nem is beszélve az ott élő állatokról, akik elveszítik életterüket. Azonban nem csak ez a veszély fenyegeti a sarkvidéket, hiszen az iparszerű halászat és legújabban a tenger alatti  olajkincset felkutatni szándékozó olajmultik tevékenysége  még rombolóbb hatással lehet a sarkvidéki ökoszisztémára.
Erről is szó volt a riói Föld-csúcstalálkozón, ám egyelőre érdemi intézkedések híján a civil kezdeményezésekben lehet bízni és tenni, ahogyan 30 évvel ezelőtt így sikerült a Déli-sarkvidéket globális védett területté nyilváníttatni.Írd alá te is az Északi-sarkvidék megmentésért indított petíciót!
Erről olvashatsz bővebben:

http://greenpeace.blog.hu/2012/06/26/meghuzzuk_a_hatart_a_sarki_jegen

Mentsük meg az Északi-sarkvidéket!

Mindannyiunk élete az Északi-sarkvidék épségétől függ. Az elmúlt 30 évben a sarkvidéken úszó jégsapka 3/4-e elolvadt, manapság főként azért olvad vízzé, mert fosszilis üzemanyagokat használunk. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a jégpáncél alatti olajkészletek kiaknázása érdekében olajkutatások folynak. Az Északi-sarkvidék az olajláz új helyszíne! Ezen felül az ipari halászflották és a növekvő háborús veszély is fenyegeti az Északi-sarkvidék jövőjét! Ha a tendencia így folytatódik, akkor az emberiség történetében először a sarkvidék jégmentessé válhat! Ez közvetlenül az ott élő állatokat - jegesmedvéket, rozmárokat, narválokat -, fenyegeti, közvetve viszont az egész Föld élővilágára hatást gyakorolhat. Az Északi-sarkvidék jege a Földünket érő napsugárzás jelentős részét visszaveri az űrbe, stabilizálva időjárási rendszerünket. Az Északi-sarkvidék már ma is kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része. Aláírásoddal támogatod a követelést, hogy az Északi-sarkvidék globálisan védett területté legyen nyilvánítva, hasonlóan a  Déli-sarkvidékhez, amelyet 30 évvel ezelőtt sikerült globálisan védetté nyilváníttatni. A petícióval a cél  az ENSZ-hez fordulva, globális egyezmény létrehozása.
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/koszonjuk/?locale=hu

Ha egyetértesz, itt írhatod alá a petíciót:
http://savethearctic.org/

Gyere velünk az Északi-sarkra. Amikor elérjük az 1 millió aláírást, elhelyezzük a neved és a jövő zászlaját a sarkpont alatt, a tengerfenéken.

Még: Michael Reynolds és az Earthship

Garbage Warrior –
egy hippi öko­építész
küzdelme
Európa   környezetvédelmi   Filmfeszti­
vál 2009, zsűri és közönség díjas film
Michael Reynolds radikális, hippi öko­épí­
tész,   egy   önellátó   közösség   kiépítéséért
harcol, s már az első percekben megfogal­
mazza nézetét: „Úgy érzem, egy bivalycsor­
da  közepén vagyok  és  vadul  csörtetünk  a
szakadék felé… de én nem akarok lezuhan­
ni, ezért  megpróbálom elterelni  őket… Ha
az emberiség vesztébe viszi ezt a bolygót, én
is meghalok… Magamat  próbálom mente­
ni, ez elég erőt ad.”
A   filmben  Michael   Reynolds  bemutatja
építészeti   stílusának   termékét,   az
Earthship lakóházakat: a nap beesési szö­
gét  használják a hőmérséklet  szabályozá­
sára, az északi fal termikus tömege tárolja
a hőt; a vízellátást összegyűjtött eső bizto­
sítja,  a  ház   lelkét  jelentő   melegház   egy­
szerre oldja meg a szennyvízkezelést és az
élelmiszerellátást; az elektromos energiát
pedig a tetőre szerelt  napelem vagy szél­
turbina adja.
Az idilli  hangulatot hamar szertefoszlatja
az építési  hatóság: alternatív anyagokból,
újszerű módszerekkel és közművesítés nél­
kül   házat   építeni   nem   a   szabványoknak
megfelelő.   A   további   munkák   leállítása
mellett pedig Reynolds állami építészenge­
délyét is visszavonják.
Több éves szünet után a közösség törvényt
betartva, engedélyeket beszerezve folytatja
tovább   az   építkezést,   majd   főszereplőnk
vaskos mappával a kezében ecseteli, meny­
nyi fölösleges papírmunka kell ahhoz, hogy
a   telepét   hivatalosan   is   lakónegyednek
nyilvánítsák.
Szembeszállva a bürokráciával, felterjeszt
egy törvényjavaslatot, amely megengedi a
kísérleti  lakóházak építését, az au­
tók,   repülőgépek,   fogyasztási
cikkek   tesztlehetőségeivel   érvelve.
Ehhez ő maga is óriási változáson megy
keresztül: a volt hippi összefogja ősz haját
és öltönyt próbál.
A   történetből   kiderül,   hogy   a   természeti
katasztrófa sújtotta területeken – a hajlék,
ivóvíz és szennyvízkezelés problémájára is
– kitűnő megoldást jelent az Earthship.
A film tisztán bemutatja, hogy a biotecture
koncepció akadálya a „civilizáció” és a bü­
rokrácia. Bizonyítékul  arra, hogy  ők  ma­
guk   képesek   szembenézni   a   jövő   klíma­
problémáival,   a   végcímben   megtudjuk:   a
film karbonlábnyomát  esőerdő  ültetésével
ellensúlyozták, a megjelenő járművek 80%­
a pedig biodízellel működik.
Forrás:
http://greenprofit.hu/index.php?
option=com_content&view=article&id=43:
garbage­warrior­lakhato­qhajokq­a­
sivatag­koezepen­szemetbl&catid=31:
tajkep­epiteszet­&Itemid=24
További információ:
http://www.garbagewarrior.com/
http://youtu.be/YrMJwIedrWU

Forrás: http://elofaluhalozat.hu/gfx/EH92_3.pdf

Óvjuk földünk ivóvíz készletét!

Megdöbbentően kevés a Föld ivóvíz készlete, olvasható awww.origo.hu hírportálon. Egy számítógépes grafika segítségével mutatják be, milyen arányban található a Földön édesvíz - vagyis mindaz, amit megihatunk.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ilyen-keves-a-foldon-az-ivoviz//

Gondolkozzunk el azon, hogy mi magunk, a saját környezetünkben mit tudunk tenni az ivóvíz felesleges használatának csökkentéséért!
Az is elgondolkodtató, hogyan használjuk fel a roppant értékes egészséges, tiszta édesvizet. Szinte mindenhez ivóvizet használunk, a felmosástól a WC-öblítésen keresztül a kocsimosásig. Magyarországon a nagyvárosokban élők napi 120-150 liter ivóvizet használnak el, és ebből az egyik legnagyobb tétel a vécéöblítés 15-25 literes vízigénye.


Mi a vízlábnyom? 
http://vizmuvek.hu/vizvilagnapja/vizlabnyom.html

Radikális lépésekre van szükség világszerte - figyelmeztet a WWF által kétévente kiadott tanulmány, amelyet idén egy űrállomásról mutattak be! A növekvő fogyasztás, az erőforrások egyre intenzívebb használata és a sokasodó népesség egyre elviselhetetlenebb terhelést jelent Földünknek, világít rá a 2012-es Élő Bolygó Jelentés. 
http://wwf.hu/klima_/1/az-urbol-nezve-is-csak-egy-foldunk-van

HVG.HU \ NAGYÍTÁS

Segélykiáltás a Földért - Nagyítás-fotógaléria

2012. április 22., vasárnap, 14:15 • Utolsó frissítés: 4 órája
Szerző: hvg.hu

---

Címkék: környezetvédelem; Föld Napja; természet; Nagyítás; Nagyítás-fotógaléria;

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#3)

Egy amerikai egyetemi hallgató, Denis Hayes 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. A mára világméretűvé vált mozgalom 125 országban van jelen, önkéntesek millióit mozgósítva. Az egyetemistából azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója lett, Földünkért pedig most is rengeteg a tennivaló. „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Bolygónk, a Föld #1© AP / NASA

Mumbai, India. Felhőkarcolók és nyomornegyedek. #2© AP / Rafiq Maqbool

Már több mint 7 milliárd ember él a Földön. #3© AP / Mohammed Zaatari

Csak Európában több mint 100 milliárd eurót költenek a légszennyezettség csökkentésére és a következtében fellépő betegségek gyógyítására. Az Avedoere erőmű, Avedoere Holme-ban, Koppenhágától délre. #4© AP / Thomas Borberg

Az esőerdők kivágásával a Föld tüdejét tesszük tönkre. Brazília. #5© AP / Greenpeace / Alberto Cesar

A Föld Órája rendezvényen a kikapcsolt lámpákkal az energiatakarékosság fontosságára és a klímaváltozás veszélyeire hívják fel a figyelmet. Mexikóváros. #6© AP / Marco Ugarte

A fegyverkezés súlyos következménnyekkel járhat az egész emberiségre. NATO konvoj Afganisztánban. #7© AP / Kevin Frayer

Bányászat és kizsákmányolás. Gyémántbánya Szibériában. #8© HVG Archív

A súlyosan szennyezett Yamuna folyóban fürdik egy férfi Új Delhiben. India. #9© AP / Gurinder Osan

Az izlandi Eyjafjallajokul tűzhányó kitörése a világ légi közlekedését veszélyeztette. #10© AP / Brynjar Gauti

Japánban a fukushimai Dai-ichi nukleáris reaktor 20 kilométeres körzetét le kellett zárni a földrengéseket és szökőárt követő radióaktiv sugárzás következtében. #11© AP / David Guttenfelder

A globális felmelegedés következtében zsugorodnak és lassan eltűnnek a gleccserek. Grönland. #12© AP / John McConnico

A szárazság miatt drámaian csökkent az Amazonas vízszintje, veszélybe került a Kaszpi-tenger és a Bajkál-tó is. #13© AP / Interfoto / Luiz Vasconcelos

Az erőltetett olajkitermelés veszélyezteti a tengerek élővilágát. Égő fúrótorony a Mexikói öbölben. #14© AP / US Coast Guard

Nagyobb figyelmet kell fordítani az alternatív erőforrásokra. Napelemek Indiában. #15© AP / Ajit Solanki

Marabuk a szeméttelepen. Embert, állatot egyaránt károsít a feldolgozatlan veszélyes hulladék. #16© AP / Anupam Nath

A melegedés felolvasztja a sarki jégtakarót, elpusztítja az utolsó nagy édesvíz tartalékokat. #17© AP / John McConnico

Az Aurora Borealis, a "Sarki fény" a napkitörések, mágnes viharok hatására nagyobb területeken is látható. #18© AP / Michael Dinneen

Éjszaka a japán cunami által elpusztított területen. #19© AP / David Guttenfelder

A Lovejoy üstökös halad el a Föld sziluettje mögött a világűrben. Nemzetközi Űrállomás. #20© AP / NASA, Dan Burbank

Forrás: hvg.hu