A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Helyi termelés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Helyi termelés. Összes bejegyzés megjelenítése

szerda, augusztus 15

Helyben termelt zöldség az üzletekben Dombóváron


Az elsők között csatlakoztak a dombóvári kistérség települései a tavaly kezdődött Start mintaprogramhoz, amelynek nem elhanyagolható hozadéka, hogy Dombóváron negyvennégyen jutottak mezőgazdasági munkához, ám ezen túlmutató eredményei is vannak a programnak.
A gunarasi üdülőtelephez közeli 6 hektár nagyságú területen ugyanis elkezdődött a betakarítás, valamint biztosítottá vált, hogy a helyi termények könnyen eljussanak a vásárlókhoz.
Bővebben: 

hétfő, július 2

Újabb kezdeményezés a helyi gyümölcsfák megőrzésére


Őrzik a helyi gyümölcsfajtákat

Hamarosan egy külön kertben őrzik a helyi tájfajtákat Vértesacsán. A szívós fák, amelyek generációk óta termőek, olyan genetikai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek eltűnése óriási veszteséget jelenthetne.
Gyümölcsöskertet hoznak létre a helyi fajtákból a Fejér megyei Vértesacsán. A fák hatvan-nyolcvan-száz esztendeje körtét, almát, szilvát, kajszit, diót, cseresznyét teremnek, de találtak például naspolyát és papírhéjú diót is. A fák túlélték az időjárási viszontagságokat, a gombafertőzéseket, a behurcolt növénybetegségeket, noha nem permetezték, jószerivel nem is gondozták őket. Van olyan almafa, amelynek a termésében még márciusban is hibátlan darabokat találni, egy öreg cseresznyefa pedig annak ellenére is még mindig terem, hogy a törzse már kettényílt.
„A helyi újságban, szórólapokon hirdettük meg, hogy helyben honos gyümölcsfákat keresünk, mert helyi kertet telepítünk az „ivadékaikból” - magyarázza Bognár Sándor és felesége, Irén. A család elkötelezett hagyományőrző: az agrármérnök családfő nyaranta baranta-tábort, telente kukoricafosztást rendez terciáján, lovasíjászatot szervez, néprajzost hív, lovakat tart.
Becse Ildikó kertészmérnök, tájépítész szakmai szemével szigorúan szemügyre veszi a még alig-alig rügyező fákat, és megmutatja Sándornak és segédjének, Matus Lászlónak, hogy melyik hajtás lesz a jó. Ezután vadalanyokba oltják a vesszőcskéket, Bognárék pedig a megeredt csemetéket elültetik a Föngyös nevű részen fekvő kertben, amelyben a Kárpát-medencei gyógynövényekből is összeállítanak egy kis ültetvényt.

kedd, június 26

Szaporodó bevásárló közösségek: Szatyor és társai

Országszerte egyre több bevásárlói kör alakul, akik megbízható minőségű és eredetű termékekkel látják el tagjaikat. Erről olvashatsz bővebben az alábbi linken, sőt, ha kedved kapsz saját bevásárlókör létrehozására, tanácsokat is találsz!
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/igy-szervezz-bevasarlo-kozosseget



Néhány, már működő bevásárló-közösség elérhetősége
Szatyor Egyesület
Budapest
zoldszatyor@gmail.com
Fúzió Egyesület
Székesfehérvár
fuzio@kingsziti.hu
Kecskeméti Szatyor Egyesület
Kecskemét
kecskemetiszatyor@mail.com
Kiskunfélegyházi Szatyor Klub
Kiskunfélegyháza
Kiss.kalman.tibor@gmail.com
Natúr Kosár
Érd
naturkosar@gmail.com
Kiskosár Vásárló KözösségEsztergom kiskosaresztergom@gmail.com

vasárnap, május 20

Rozsály, az önfenntartó falu2.


Az önfenntartó falu

kepA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsály már a rendszerváltás után az önfenntartás útjára lépett: mindent maga termel és maga állít elő. A nyolcszáz lelkes falu a Start munkaprogram mintatelepülése lett. Hogyan lehet egy ukrán–román határ közelében lévő települést élhetővé varázsolni?

A Start munkaprogram elsőként a fehérgyarmati kistérségben indul el, jelentette be idén ősszel Papp Károly, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára. A hét elemből álló országos program elsősorban az állattenyésztésre és a növénytermesztésre fókuszál, emellett földutak és patakmedrek rendbetételében, belvízelvezető rendszerek karbantartásában, illetve illegális hulladéklerakók felszámolásában is részt vesznek a foglalkoztatottak.

Az ország 525 települését érintő projekt előkészületei elsőként a fehérgyarmati térség negyvenhat településén kezdődtek el. A román és az ukrán határ közelében lévő Rozsály a program éllovasa. De nem csak azért, mert a térség földterületeinek negyven százaléka itt található.

A föld alap

A rozsályi modell már a BBC érdeklődését is felkeltette, akik a jövő héten jönnek forgatni. A rozsályi minta lényege, hogy egy település az alapvető élelmiszerigényét maga termeli, a fűtéshez szükséges hőt is maga állítja elő úgy, hogy közben a külvilág hatásait kizárja és csak helyi vállalkozókat foglalkoztat.

Amikor Rozsályon 1992-ben felbomlott a Rákóczi Mgtsz, a képviselő-testület úgy döntött, nem minden földet ad magánkézbe. Nyolcvanöt hektár föld önkormányzati tulajdonban maradt. Egy évvel később az önkormányzat létrehozta a Rozsály Községért Jóléti Szolgálat Helyi Alapítványt, amely az önkormányzati föld egy részének bérlője.

– Az önellátás Rozsályon úgy indult, hogy először felmértük a szükségletet, mennyit kell termelnünk az önkormányzati földeken, mennyi zöldségre, húsra van szüksége a konyhánknak – mondja Sztolyka Zoltán, aki 2006 őszétől polgármester Rozsályon.

Az önkormányzati gazdaság udvarán fogad minket.

– Mindent, ami kell, magunknak megtermeljük. A földműveléshez szükséges eszközpark megvan: van öt darab MTZ típusú traktorunk, egy kombájnunk, egy teherautónk. Az MTZ-hez azért ragaszkodunk, mert azokat meg tudjuk szerelni a műhelyben, nem kell fizetni az alkatrészekért – mutat körbe a műhelyben, ahol az esztergapadon két munkás dolgozik. Baltákat készítenek favágáshoz. Az önkormányzati földeken főleg takarmányt termesztenek. Kukoricát, napraforgót, zabot és árpát. Van még két hektár gyümölcsös, főleg alma- és meggyfákkal, amelyek termését a közétkeztetés hasznosítja.

A fő elv: ha csak lehet, külsős vállalkozó ne jöjjön Rozsályra, mindent önerőből akarnak megoldani. Ahhoz, hogy a gyümölcsöst be tudják keríteni, betonoszlopot vásároltak. Ez adta az ötletet, hogy létesítsenek betonüzemet is. Betonoszlopot már eladásra is gyártanak, emellett térkövet is öntenek.

A polgármester elmesélte, hogy meghívták egyszer egy konferenciára, ahol a japán fűzről volt szó. Ő felállt, és elmagyarázta, hogy van annál egy sokkal jobb megoldás: az almafa, a meggyfa és a körtefa. Azt is minden évben lemetszik, de még gyümölcsöt is terem, amiből lekvárt, vagy pálinkát is lehet készíteni.

Az önkormányzatnak van hetven darab sertése, amiket a saját tulajdonú vágóhídon dolgoznak fel. A környező települések közül csak Rozsályon van vágóhíd. A legközelebbi huszonhat kilométerre, Fehérgyarmaton található.

– Van saját földünk, traktorunk, traktorosunk, sertésünk. A sertés trágyát ad, ami a földbe kerülve visszaadja a talaj erejét. A sertésből ebéd készül, amit a gyerekeink esznek meg. A felesleget megeszik a sertések, amiket a saját vágóhidunkon vágunk le. Minden mindennel összefügg, és az egésznek az alapja a saját föld. Ha valami hiányzik a láncból, akkor külsőst kell igénybe venni. Minél több külsőst veszünk igénybe, annál kiszolgáltatottabbak leszünk – foglalja össze a rozsályi önfenntartás lényegét a polgármester.

Az önkormányzati konyhán naponta négyszáz adagot főznek, amit főleg az iskolások fogyasztanak el. Az iskolába 243 gyermek jár, közülük 85 rozsályi, a többiek a környező településekről járnak be. Ők naponta háromszor ingyen étkeznek. A sertéseket nem csak a közétkeztetésben hasznosítják. A rozsályiaknak lehetőségük van kedvezményes áron sertést vásárolni. A vételár felét kell előre befizetni, a többit ráér később. Viszont amíg valaki nem fizette ki a tartozását, az önkormányzat által nyújtott egyéb lehetőségeket nem veheti igénybe. Ilyen például téli időszakban a kedvezményes tűzifa is. Volt olyan év, hogy az önkormányzat 3500 mázsa tűzifát adott kedvezményes áron a rozsályiaknak. Mivel a jogszabály megengedi az önkormányzatoknak, hogy a lakásfenntartási támogatást természetben adják, így Rozsályon sok család ezt ebben a formában kapja meg. Ennek köszönhetően a településen szinte megszűntek az illegális fakivágások.

Szabadulni a gáz fogságából

A nyolcszáz lelkes Rozsályon a közművesítés minden portán megoldott. Víz, gáz, telefon, szennyvízhálózat, internet, kábeltévé, kinek mit enged a pénztárcája. Még helyi tévé is működik, amit a környező tizenkét településen lehet fogni. A képújságon főleg közérdekű információk, üzleti hirdetések láthatóak. Ha Mariska néni kifizet havonta háromezer forintot, képújságon hirdetheti a terményét.

– A gázt a kilencvenes évek végén mindenhová bekötötték, de a lelkesedés gyorsan alábbhagyott, mert rájöttünk, hogy a gáz jóval drágább, mint a tűzifával való fűtés. A cigánysoron nincs is olyan, aki gázzal fűtene – mondja a polgármester.

Az önkormányzat intézményeiben is hamarosan áttérnek a helyi tüzelésre. Elsőként az általános iskolában, ahová már be is szerelték a venyigekazánokat. Már csak a kémény hiányzik, amit a hétvégén szállítanak Ausztriából.

– Két éve vettünk egy venyigebálázót, idén pedig pályáztunk még egyre. Szeretnénk teljesen átalakítani a fűtési rendszerünket. Jelenleg tízezer bálánk van, ami másfél évig biztosítja az intézményeink fűtését. Ha kész lesz az iskola kéménye, le is vágom a gázvezetéket – mondja a polgármester, akitől megtudjuk, az iskola gázszámlája a téli időszakban havonta másfél millió forint, így éves szinten öt-nyolc millió forintot lehet megtakarítani a kazánfűtéssel. Az iskola után a polgármesteri hivatal következik.

Rozsályon a lakosság húsz százaléka cigány. A polgármester azt vallja, akkor élhető egy település, ha visszahozzuk azokat a régi közösségeket, ahol mindenkinek megvolt a maga szerepe. Parasztnak, gazdának, csendőrnek, tanítónak, cigány embernek. A polgármester elmondta, nagyon jól együtt tud dolgozni a cigányokkal, közülük is csak egy elenyésző kisebbség az, aki nem akar dolgozni.

– Négy szabály van, amit be kell tartani. Pontosan kell jönni, el kell végezni a munkát, nem szabad inni, nem szabad lopni – sorolja a polgármester, aki bevallja, nem minden emberen segít, csak azokon, akik maguk is akarják, hogy segítsenek rajtuk.

A cigánysor végén lévő szociális fürdőt is a Jóléti Alapítvány bérli. Ezt azért építették, mert a cigánysoron lévő harminc házból csak kettőnek volt fürdőszobája. Zuhanyozni és egy forgótárcsás Hajdú-mosógéppel mosni is lehet, a fenntartási költségeket az önkormányzat állja. Megtudjuk, az előző ciklusban kijött az ombudsmani hivatal egyik képviselője, mert valaki bejelentette, hogy Rozsályon elnyomják a cigányokat. Érdeklődött, hogy vajon a falu valamennyi utcája el van-e látva megfelelő infrastruktúrával, például közfürdővel, s ha nem, akkor mit kíván ez ellen tenni. A polgármester azt válaszolta, döntse el a magas jogvédő hivatal, hogy az esélyegyenlőség jegyében mit tegyen: lerombolja a közfürdőt, vagy minden utca végén építsen egyet. A jogvédők azóta békén hagyják.

A szociális boltot is az alapítvány működteti, nonprofit jelleggel, így az árucikkekhez a szokásosnál jóval kedvezőbben lehet hozzájutni. A helyi őstermelők behozhatják terményeiket, polcpénzt vagy egyéb költséget nem kell fizetniük, csak a permetezési naplót kell bemutatniuk. Nemcsak rozsályiak, hanem a környező települések őstermelői is élnek ezzel a lehetőséggel.

A kiskertekben megtermelt zöldségek az üzlet közepén, kis faládákban sorakoznak. Mindegyik ládán ott a termelő neve, címe, így a vásárló tudja, kitől veszi a káposztát, paprikát, paradicsomot. Lehet még termelői mézet kapni és hamarosan majd lekvárt is. A bolttal mindenki jól jár. A termelő is, mert egy kis jövedelemforráshoz jut, a vásárló is, mert olcsóbban kapja meg a terményeket, és az a hat közmunkás is, akik korábban a kereskedelemben dolgoztak, de munkanélkülivé váltak.

A polgármester édesapja, Sztojka Gábor az önkormányzati uradalmat vezeti. A kilencvenes években a földosztási bizottság elnöke volt, így nagyrészt neki és az akkori polgármesternek, Ignácz Zoltánnak köszönhető, hogy az önkormányzat nem adta el az összes földjét. Sztojka Gábortól megtudjuk, a foglalkoztatást Rozsályon úgy próbálják megszervezni, hogy ahol lehet, a gépeket kiiktatják a munkafolyamatból. A traktor üzemanyagot fogyaszt, a ló nem. Ezért a fát lovasfogat hordja be a gazdaságba. Az önkormányzatnak tizenhat pónilova van. A gyerekek nagy örömére a pónilovakon a tornaórák során lovagolni is lehet.

Értékteremtő közmunka

Rozsályon kilencvenen kapnak segélyt, közülük hatvanöten dolgoznak közmunkában. Az önkormányzatnak százhúsz állandó alkalmazottja van. Az önkormányzati gazdaságból reggelente negyvennyolc közmunkás indul dolgozni. A polgármester szerint az „Út a munkához” program nagyon pazarló volt, mert amit két ember el tudott végezni, arra bejelentettek nyolcat, így a pénzt a közös kalapból vették ki, és annak adták oda, aki nem csinált semmit.

– Volt, amikor vitáznom kellett a munkaügyi kirendeltséggel, mert nem szemétszedő munkást kértem, hanem lovászt vagy kombájnost. Szerencsére most ez változott, és végre az értékteremtő munkára adják a pénzt. Nálam hatvan ember termelőmunkát végez. Fát vág, javít, arat, vet, báláz. A polgármester elárulja, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Papp Károly, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára többször is kikérték a véleményét a közmunkaprogramokkal kapcsolatban.

– Azok ott ketten hetvennyolcezer bruttót keresnek, ők pedig ötvenhétezret. Mind a négyen nyolc órát dolgoznak naponta – mutat a lovas szekérre, ahonnan épp a fát pakolják le.

A polgármester úgy látja, a kormány rosszul kommunikálta a közmunkaprogramot, mert nem mondták el, hogy a nagyobb bért mindenki megkaphatja, akinek szakiskolai végzettsége van. Úgy véli, ha valaki tizennyolc éves koráig nem képes az állam pénzén kitanulni egy szakmát, akkor nem is érdemel több pénzt.

A szomszédos települések önkormányzatai nem rendelkeznek saját földdel. Ha krumpli kell, beülnek az autóba, és Fehérgyarmaton vesznek meg mindent. De az önellátás nem működik mindenhol.

– Azok a falvak, amelyeknek csak annyi földje van, amennyi a temetőben, azok nem tudják majd ezt a programot megvalósítani. Ha van föld, és az önkormányzat termelni kezd, a legfontosabb, hogy felkészüljön, mert ezzel érdeket fog sérteni. Ha a konyhára eddig Kiss Pista szállította a húst, akkor az ő érdeke fog sérülni. Minél nagyobb egy város, annál komolyabb érdekek sérülhetnek. Nem egyszerű játék ez – figyelmeztet Sztolyka Zoltán.

A szomszédos Gacsály most nagyon nehéz anyagi helyzetbe került. Az általános iskolában elzárták a gázt, mert az önkormányzat nem tudta kiegyenlíteni a számlát. Ez az a bizonyos kiszolgáltatottság, amit Rozsály mindenképpen szeretne elkerülni. A gacsályi időseknek Rozsályon főztek ebédet, az önkormányzat cserébe bontott téglát kapott. Itt jól működik a cserekereskedelem.

– Ha én lennék a miniszterelnök, nem foglalkoznék a leminősítésekkel – térünk át a gazdasági kérdésekre. – Azt mondanám, nem baj, minősítsetek le, és egyétek meg az értékpapírokat, mert mi mostantól fogva gabonát, húst nem fogunk vinni nektek. Magyarországnak hatalmas föld- és vízvagyona van, ami az elkövetkező időkben nagyon fel fog értékelődni. Ha a hitelminősítők annyira lehúznak minket, hogy Magyarországra senki nem akar befektetni, akkor is biztosítani kell, hogy a földeken ne álljon le a termelés. Üzemanyag-tartalékot kell felhalmozni, hogy a gépek tudjanak termelni. Ha nem sikerül, nincs mese, be kell fogni a lovat, az ökröt. Ha évszázadokon át működött, most miért ne menne? – tárja szét a kezeit Sztolyka Zoltán.

Rozsálynak nincsenek nagyra törő tervei. Azért egy befektetői csoport most négymilliárdot szeretne rideg állattartásra beruházni. Tervezik őshonos magyar halfajták tenyésztését is. A jövőben szeretnénk tyúkokat is tartani, hogy a tojást is maguk állíthassák elő. Panyolával létrehoztak egy szociális szövetkezetet. Azokat a termékeket, elsősorban lekvárt, pálinkát, szörpöt, amelyeket Szatmárban állítanak elő, egységes csomagolási formában értékesítenék. Ez lesz a Szatmári Ízek Háza, amely beruházásra harminchárom millió forintot nyertek. A két diplomás polgármester azt tartja a legfontosabbnak, hogy amit eddig elért, azt fent tudja tartani. Ahogy fogalmaztak, az örökséget nehezebben megtartani, mint megkapni.

Lass Gábor
demokrata.hu

kedd, május 1

Keresd a helyit! - termelői adatbázis

November legvégén, egy országos kutatással indult el a VAN Alapítványtörténetének legnagyobb szabású tudatformáló kampánya. Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja által támogatott, hat hazai régiót érintő 12 hetes program célja, hogy informatív, edukatív céllal bemutassa a helyi élelmiszerek fogyasztásának előnyeit – a fogyasztók, a termelők, és a helyi gazdaság szempontjaiból egyaránt.
A Keresd-a-helyit kampány fókuszában a helyi, azaz az adott régió termékeinek életvitelünkre és jövőnkre gyakorolt hatásának megismertetése áll. Elsődleges célunk, hogy széles körben megismertessük helyi termék fogyasztásának előnyeit, így például azok helyi munkamegtartó hatását, és gazdasági jelentőségét, illetve célba juttatásuk alacsonyabb környezetterhelését.

Mit csinálunk?

  • 2011 novemberében egy átfogó telefonos kutatással felmérjük a helyi élelmiszerek fogyasztásának trendjeit
  • 2011 decemberében 10 hetes átfogó edukatív ATL kampányba kezdünk mind a hat régióban, amely során regionális és helyi lapok, helyi rádiócsatornák, online portálok és outdoor felületek bevonásával, valamint sajtóközleményekkel hívjuk fel a kampány üzenetére a figyelmet az ország hat régiójában
  • 2011 decemberében tematikus portált indítunk a www.keresdahelyitkampany.hu címen, amelyen a „Keresd a helyit” kampány aktualitásai és kampányhoz csatlakozó helyi termelők kereshető adatbázisa is elérhető lesz. A weboldal üzemeltetését és fejlesztését a van. alapítvány 5 évig biztosítja.
  • 2012 januárjától márkanagykövetek bevonásával, klasszikus PR aktivitással és vírusfilmekkel erősítjük a kampány kommunikációját.
  • 2012 januárjában régiónként 300 ezer, azaz összesen 1,800,000 darab – a kampány jelmondatával és logójával ellátott – ingyenes, környezetbarát csomagolóanyagot osztunk ki azoknak a termelőknek és szervezeteknek, akik csatlakoztak a kampányhoz és regisztráltak a weboldalunkon.
  • 2012 februárjában megismételjük a kampányt megelőző awareness kutatást és annak megállapításait sajtótájékoztató és sajtóközlemény formájában is közreadjuk.

Keresd a helyit!

Most már hozzáférhető az adatbázis, ahol régiónként és termékek alapján lehet böngészni:
http://keresdahelyitkampany.hu/termeloi-adatbazis/?order_by=REAL_NAME&REGION=K%C3%B6z%C3%A9p-Magyarorsz%C3%A1g&PRODUCTS=&search=Keressen+a+k%C3%ADv%C3%A1nt+sz%C3%B3ra